Rádióinterjú – Kristóf Györgyi

„Vezetői állások elnyerésében jó esélyei vannak az ötvenes korosztálynak! Érdemes nagyobb figyelmet fordítani az 50+ generációra, mert szemléletváltásukból kifolyólag és tapasztalataik miatt felértékelődnek a munkaerő piacon.” – ezt Kristóf Györgyi a Hammel & Hochreiter vezetője és stratégiai tanácsadója mondta.

Tapasztalatok szerint az állásinterjúkon és a kiválasztási folyamatban hátránya van ennek a korosztálynak, mert egy egészen más rendszerben nőttek fel. Amikor őket keresték és nem nekik kellett megtalálni a helyüket egy un. húzórendszerben, kevés volt a vezető, kevés volt az ember. A 90-es évek elején nagyon sok új cég érkezett Magyarországra, menedzserhiány volt, ezért ennek a korosztálynak nem kellett megtanulnia CV-t írni és telefonos, valamint személyes interjúkon szerepelni. Ez látszik a jelenlegi folyamatban. Proaktívan nem tudnak jól szerepelni, kevés gyakorlatuk van, ami mindenképpen hátrány. Ami előnynek számít a korosztály tekintetében, hogy a mai 45-50 évesek már nem a szüleink korosztálya, sokkal nagyobb a tudatosság, az önismeret, az önbizalom, a tapasztalat, a technológia iránti nyitottság, a változás iránti fogékonyság. Ugyanazokat az eszközöket, ugyanazokat a hardvereket, szoftvereket és platformokat használják, mint a gyerekeik. Ebben a tekintetben a húszas, harmincas, negyvenes, ötvenes korosztály már meglehetősen hasonlít egymásra.

Manapság már sokkal inkább hosszú távon lehet számítani egy 40-50 éves munkatársra, mint egy 20, 30 éves munkavállalóra, egyszerűen azért, mert az idősebbek már kipróbálták magukat, lenyugodtak, a családi helyzetüknél fogva már nem akarnak költözni. Igaz ez nem csak a korosztálytól függ, hanem inkább a személyiség profiltól, amit a munkaadók és a kiválasztással foglalkozók is gyakran összekevernek. Nem attól lesz valaki rugalmas, nyitott, hosszútávon egy vállalatnál dolgozó, hogy hány éves, hanem hogy milyen a személyisége.

Amikor Magyarországon ma felsővezetői állásajánlatokról beszélünk, akkor az tapasztalható, hogy ilyen pozíciókra nagyobb arányban választanak ki férfiakat, mint nőket. Ez természetesen függ attól is, hogy milyen iparágról, cégkultúráról és milyen pozícióról beszélünk. Műszaki területen egy termelő cégnél, német cégkultúrában egészen biztos, hogy férfit fognak választani, nem pedig női vezetőt. A nők a HR, a marketing, vagy valamilyen támogató funkcióban jutnak inkább vezető szerephez. Szóba jöhet még a főkönyvelői pozíció, de a kontrolling vagy a gazdasági vezető többnyire férfi. Más oldalról közelítve elmondható, hogy a nők sokkal jobban bírják az átmeneti állapotot az életükben. Olyankor jobban fókuszálnak a családra, a gyerekre, a férjükre, partnerükre. Kevésbé viseli meg őket, amikor váltásra kerül a sor. Kutatások szerint 40-50+ férfiak estében nyolcszor nagyobb az esélye egy esetleges szívinfarktus lehetőségének akkor amikor nincs állásuk, szemben azzal, ha egyszerűen csak sokat dolgoznak, stresszelnek, dohányoznak vagy egészségtelen életet élnek.

Korosztálytól független elvárás az önismeret és a tudatosság magas szintű alkalmazása. A fiatalabbak (20-30 évesek) esetében azt tapasztaljuk, hogy a tudatosság az önismeret és a karriertervezés is igen magas szintet ér el. Az ötvenesek ezt anno nem tudatosan alakították, nem voltak rákényszerítve a tudatosságra és arra sem, hogy átgondolják azt, hogy mi lesz az alap szakmájuk, hogy milyen egyetemre mennek, hol dolgozzanak, mert Magyarországon tanultak, közgazdász, jogász, mérnök, orvos lett belőlük. Ma pedig már bármelyik országban, bármelyik egyetemen, bármilyen szakon lehet tanulni, tehát sokkal nagyobb tudatosság kell ahhoz, hogy az ember elindítsa a karrierjét. A korábbi húzórendszer miatt az ötvenesek önismerete és tudatossága az, ami nagymértékű fejlesztést igényel. Egy ötvenes útkereső menedzser még mindig nem előre átgondoltan választ. Ha valaki 10-20 évet eltölt egy helyen és utána nem tervezetten választ iparágat, cégkultúrát, lokációt, akkor jellemzően 1,5 évente ismét váltani fog. Egy ötvenesnek, amikor munkahelyet vált praktikusan végig kell gondolnia, hogy a következő 5-10-15 évben mit fog csinálni, mert neki már nem lesz lehetősége arra, hogy nyugdíjig 1,5 évente váltson, mert akkor már végképp nem lesz rá kereslet. A tudatosság, a tervezés, az önismeret mind nagyon fontos tényezők, melyekkel az ötvenesek eladhatóbbá tehetik magukat a munkaerő piacon.