Magyarországon egyelőre még kevésbé ismert az interim menedzsment (IM) fogalma – igaz, még Nyugat-Európában is jobbára csak ismerkednek a kifejezéssel. Az interim (angol szó, a jelentése ideiglenes, átmeneti) menedzser egy személyben operatív menedzser, aki a napi irányítást ellátja, tanácsadó menedzser, aki a szituációt analizálja és a jövőre szóló új irányokat meghatározza, és változásmenedzser, aki a szervezetben a szükséges fordulatokat kezdeményezi, megvalósítja és végigkíséri, ellenőrzi is.
Olyan speciális problémákat old meg, mint a válságkezelés, jelentős vállalati projektek irányítása, vállalatok felvásárlásának vagy összeolvadásának operatív vezetése, úgynevezett azonnali áthidalás menedzsment (amikor váratlan okok miatt átmeneti űr támad fontos vezetői pozícióban), továbbá induló cégek a kezdeti irányítási szakasza. Az interim menedzser a megbízóval nem létesít munkaviszonyt, hanem meghatározott feladatra és meghatározott ideig tölti be a vezetői pozíciót, ugyanolyan jogosítvánnyal és felelősséggel, mintha alkalmazásban állna.
Pedig volna Magyarországon bőven tennivaló. Egy 2010 tavaszán publikált felmérés szerint a magyar vállalatok és szervezetek csak 35 százalékban képesek megvalósítani céljaikat és terveiket, szemben az európai 54 százalékkal. A FranklinCovey felnőttképzési cég és az NRC piackutató közös elemzése szerint a rossz eredmény nem az egyes vállalatok pénzügyi helyzetéből következik, ha ugyanis javítani tudnának megvalósítási képességükön, akkor már minimális tőkebefektetéssel is jelentősen növelhetnék eredményességüket (Napi Gazdaság, 2010. június 21.).
Az eredmények alapján még nagyobb az aránytalanság akkor, ha a legjobb európai szervezetekkel hasonítják össze a magyarokat, mivel a felső tíz százalékba tartozó európai cégek 76 százalékban tudják megvalósítani céljaikat. A magyar vállalkozások céljaik elérésében alapvetően azért gyengék, mert még ott sem tudják a dolgozók, hogy mit kell tenniük a célok elérése érdekében, ahol ezeket egyáltalán megfogalmazták. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a megkérdezettek 80 százaléka szerint saját vállalatának nincsenek konkrét céljai, vagy ha vannak is, nem tud róluk. A további akadályok közé tartozik, hogy rossz a szervezetek időgazdálkodása, feladatszervezése és munkamegosztása. A célok és tervek megvalósítási hányadosa több okból is alacsony a magyar cégeknél a kutatás szerint: a legnagyobb problémák a számon kérhetőséggel, az együttműködéssel és a célok feladattá való alakításával vannak. A dolgozók kevéssé kíváncsiak egymás véleményére, javaslataira, a legtöbben a saját fejük után mennek, s általános a “furkálódás” is – a megkérdezettek csupán 15 százaléka mondta azt, hogy náluk nem “fúrják” egymást a munkatársak.
Az interim menedzser szakmai evolúció “eredménye”, a cégek elvárasaihoz sok esetben a tanácsadás már nem feltétlenül elegendő. Az ügyfelek ma már azt várják, hogy konkrét megoldást, feladatok végrehajtását és egyben stratégiai tanácsadást is kapjanak egy adott helyzet vagy probléma megoldására – véli Virágh Rajmund, az Interim Menedzser Akadémia Kft. ügyvezetője. Ez viszont komoly elvárásokat igényel a másik oldaltól; egy interim menedzser a legmagasabb szintű stratégiai szemlélettel rendelkezik, ezzel együtt azonban a teljesen operatív végrehajtó és feladatmegoldó szerepet is ellátja. Az ilyen szakember olyan, azonnal bevethető erőforrás, aki határozott időre a szervezet részeként, a külső szemlélő friss látásmódja révén észreveszi a fejleszthető területeket és meg is oldja azokat. Legyen szó akár felsővezetői erőforráshiány átmeneti pótlásáról vagy nem mindennapi tevékenység során felmerülő feladatról, melynek során szintén határozott idő alatt speciális üzleti eredmény megvalósítása a feladat.
A helyzeten próbál meg javítani az Interim Menedzser Akadémia, amely a holland Nyenrode Business Universiteittel együttműködve jövő januárban féléves interim menedzser képzést indít. A kurzus nagyrészt Budapesten zajlik, az utolsó modul – amely nemzetközi kitekintést és esettanulmányokat tartalmaz – pedig Hollandiában, Breukelenben lesz, ahol Jacques Reijniers és Leo Witvliet holland professzor, az interim szakma “nagy öregjei” is oktatják a magyar hallgatókat.Többek közt olyan felsővezetőknek ajánlják a kurzust, akik alkalmazotti karrierjük után “útkereső” önfoglalkoztatók, még nem tudják, melyik pályán szeretnék folytatni szakmai munkájukat és érdekli őket az interim életforma – említette Kristóf Györgyi, a Hammel & Hochreiter interim szolgáltató szakértője. Az 1946-ban alapított Nyenrode Hollandia egyetlen magánegyeteme, amely 2009-ben első volt a Financial Times Executive MBA programokat, a karrier előmenetel szempontjából rangsoroló listáján.
Az Interim Menedzser Akadémiával és a Nyenrode szakmai együttműködése alapján létrejött képzés célja megismertetni a hallgatókat az IM eszközzel és karrierlehetőséggel. Magyarországon emelkedett a tartós munkanélküliség ráadásul a jól képzett, többdiplomás, több nyelvet beszélő munkavállalók elhelyezkedési esélyei is nagyon limitáltak, különösen igaz ez a negyven év feletti, alkalmazott felsővezetőkre, annak ellenére, hogy éppen ez a réteg rendelkezik az átlagnál lényegesen több tapasztalattal – véli dr. Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezető partnere, aki szerint ebben a helyzetben nem lehet csak az alkalmazotti létben gondolkodni, sokkal inkább az érintetteknek fel kell vállalni a változtatást. Még abban az esetben is, ha előre tudható, hogy a gondolkodásmód váltása nem megy egyik napról a másikra. A tapasztalatok azt mutatják, személyiségtől függően két-három esztendő után történik meg a tényleges szemléletváltás. Attól függően, hogy valaki milyen személyiség, melyek az erősségei, szóba jöhető opció a saját vállalkozás elindítása. Ha valakinek nincs konkrét ötlete, milyen vállalkozást indítson, lehet termék ő maga is: lehet tanácsadó, coach, és bizonyos kompetenciák megléte esetén interim menedzser is. Juhos szerint véletlenül se higgye valaki azt, hogy az alkalmazotti vezetői pozíció egyet jelent a biztonsággal, mint ahogyan az önfoglalkoztatás (self-employed professional) sem jelenti automatikusan a bizonytalanságot. E kérdések minden esetben az egyén személyiségétől függnek és fejben dőlnek el.
Az interim menedzsment szolgáltatás jellemzői:
– Felsővezetői erőforráshiányt pótol.
– Határozott időre és/vagy határozott feladatra szól.
– Akár interim menedzser csapatot is tud biztosítani a szolgáltató az ügyfél számára.
– Az interim menedzser legalább 10-15 éves felsővezetői tapasztalattal, széleskörű iparági, menedzsment és kulturális tapasztalattal rendelkező felsővezető.
– Teljes hatásköre és felelőssége van az adott feladat végrehajtásához.
– A projektmenedzser monitorozza, minőség biztosítja a projektet, támogatja az ügyfelet és az interim menedzsert a projektben.
Az interim menedzsment (IM) különbözik a normál menedzsmenttől, ezért van szükség oktatásra és képzésre. Egy interim menedzsernek párhuzamosan kell dolgoznia: egyrészt operatív menedzsment feladatokat lát el (mint az alkalmazott felsővezető), tanácsadó is (elemzi a helyzetet és új irányokat vázol fel), és ugyanakkor változás és projekt menedzserként is működik (megvalósítva a változást) – vallja Jacques Reijniers professzor, az IM egyik európai úttörője, a holland Nyenrode Business Universiteit és az antwerpeni Management School tanára. Valamennyi új interim menedzser tapasztalt menedzser, azonban hiányzik nekik a tanácsadói és változás menedzsment tapasztalat, amit sosem tanultak korábban. Az IM megbízások pedig projektekként működnek: időbeli és költségvetési korlátaik vannak egy komplex, változó üzleti környezetben. Az alkalmazott felsővezetőtől eltér az interim menedzser attitűdje: vállalkozónak kell lennie, önmagát támogató alkatnak, aki szeret különböző környezetben dolgozni. Véleményem és tapasztalatom szerint a legjobb tanulási környezet a gyakorlat során történő tanulás – tartja a szakember, aki szerint fontos és hasznos, ha egy tapasztalt vezető vagy személy támogatja, kíséri a folyamatot, aki tisztában van az interim menedzsment kritikus siker tényezőivel. Amikor egyszerre sok interim menedzsert kell vezetni, kalauzolni, akkor a szakmai-tantermi oktatás jelenti a legjobb megoldás. Hozzáadott értékként jelenik meg, hogy a résztvevő interim menedzserek között a vélemények és a tapasztalatok cseréjét lehet serkenteni – véli Reijniers.
