Vajon egy egyszerű munkaerő-közvetítő szerepét kell betöltenie az interim szolgáltatónak, vagy ennél sokkal többről van szó? Elég-e havonta kiszámláznia a szolgáltatás díját és mindent az interim menedzserre bízni, vagy fontos a jelenléte a különböző projektek során? Egy leendő interim menedzser osztja meg olvasóinkkal gondolatait.
Vajon egy egyszerű munkaerő-közvetítő szerepét kell betöltenie az interim szolgáltatónak, vagy ennél sokkal többről van szó? Elég-e havonta kiszámláznia a szolgáltatás díját és mindent az interim menedzserre bízni, vagy fontos a jelenléte a különböző projektek során? Egy leendő interim menedzser osztja meg olvasóinkkal gondolatait.
Munkaerő-közvetítés vagy több?
És milyen sűrűn tartunk follow-up megbeszéléseket? – tettem fel az ártatlannak tűnő kérdést, mint leendő interim menedzser egy érdekesnek tűnő megbízásról szóló tárgyaláson a közelebbről meg nem nevezendő interim menedzsment szolgáltatónak. Az interim szolgáltató meglepődött: milyen megbeszéléseket? Miután pontosítottam kérdésemet, hogy a projekt megvalósulásának állomásaira gondoltam, hosszasan és kissé lekezelő módon kifejtette, hogy ők komoly, sok éves tapasztalattal rendelkező szakembereket közvetítenek ki a megrendelőkhöz, akiknek nincs szükségük ‘megbeszélésekre’. Az interim menedzser tud mindent, elboldogul egyedül.
Ezzel le is zártuk a témát.
Azért a későbbiekben nem hagyott nyugodni a kérdés. Hol van itt az interim ‘szolgáltatás’ a szolgáltató részéről? Nekem úgy tűnik, ebben az esetben egyszerű munka-közvetítésről van szó, amely csak abban különbözik a mindenki által jól ismert fejvadászattól, hogy meghatározott időszakra keresnek szakembereket illetve a munkát ténylegesen elvégzők nem állnak közvetlen, alkalmazotti kapcsolatban a szolgáltatást igénybe vevőkkel. Közéjük ékelődik a szolgáltató, aki megkeresi az alkalmas embert, bemutatja a szolgáltatást az igénybevevőnek, majd havonta kiszámlázza a díját és befogadja a munkát ténylegesen elvégző jelentősen alacsonyabb összegű számláját. Nem tűnik rossz üzletnek összehasonlítva a fejvadászattal, ahol általában csak egyszeri díjat kap a fejvadász az alkalmas jelölt megtalálásáért, ha azt néha nem is egy összegben fizetik ki neki.
Csak ennyi lenne az interim szolgáltató feladata?
Válaszolva a fenti kérdésre: úgy gondolom nem. Miután itt egy szolgáltatásról van szó, amely nem egyszerűen egy alkalmas jelölt megtalálása, hanem a megrendelő által kitűzött feladat elvégzése, adódik, hogy a szolgáltató – ha nem egyszerűen munkaerő közvetítést szolgáltat – nem vonulhat ki a projektből a jelölt bemutatása után. A szolgáltató és az interim menedzser egy hajóban evez, ahol a kikötő elérése vagy el nem érése mindkettőjük közös sikere vagy kudarca. Úgy is mondhatnám, hogy leginkább az interim menedzser evez, míg a szolgáltató a vitorlát és a kormánylapátot igazgatja, hogy a legrövidebb utat biztosítsa a kikötő felé. Az utóbbi jó munkája jelentősen megkönnyítheti az evezős dolgát, míg ellenkező esetben az interim menedzser ugrálhat az evező, a vitorla és a kormányrúd között, megosztva energiáit és csökkentve a siker esélyét.
Persze különböző helyzeteket teremt a feladat mibenléte. A cégutódlás, a cég felkészítése eladásra, a vállalati konszolidáció, reorganizáció, az új beruházások menedzselése, az összeolvadás vagy felvásárlás, a bezárás mind-mind különböző mértékű és minőségű együttműködést, beavatkozást igényel az interim szolgáltató részéről. Ezek a feladatok általában nem csak egy funkcionális területet ölelnek fel, tehát a szakterületek összefogása, koordinálása szempontjából is fontos a szolgáltató jelenléte, aktív közreműködése.
Ugyanakkor lényeges a megrendelővel történő stratégiai kapcsolattartás. A szolgáltató feladata a helyzet megértése és kiértékelése, a megoldási javaslat kidolgozása és a megfelelő evezősök megtalálása a projekt kezdetén, hiszen a megrendelő a szolgáltatóhoz és nem az interim menedzserhez fordul, ha maga nem tudja megoldani a problémáit: nem személyeket hanem megoldást keres.
Talán a legkisebb a szolgáltató feladata az úgynevezett gap-management esetén. Ekkor egy már meglévő funkciót kell ideiglenesen betölteni, mert például a felelős vezetőt külföldre rendelik egy adott időre, más ideiglenes projekttel bízzák meg vagy szülési szabadság miatt van szükség ideiglenes helyettesítésre. Ugyanakkor ezekben az esetekben is az interim szolgáltató áll közvetlen szerződéses kapcsolatban a megrendelővel, tehát végső soron ő viseli a felelősséget a megrendelő felé. A szolgáltatónak tudnia kell, hogy az interim menedzser milyen nehézségekkel találkozik munkája során, amelyek általában nem szorosan vett szakmai, hanem szervezeti, hatásköri problémák. A szolgáltatónak tárgyalnia kell a megrendelővel, ha a megbízás kezd eltérni az eredetileg lefektetett céloktól, hiszen az első lépésben az ő szerződését kell újrafogalmazni.
Az interim szolgáltatás egy háromszereplős feladat
Fontos megérteni, hogy az interim szolgáltatás mindig háromszereplős. A szolgáltatási oldalon áll az interim szolgáltató és az interim menedzser, kiknek egy legfőbb feladatuk kell legyen: a megbízás elvárások szerinti teljesítése. Mindkét szereplőnek megvan a maga felelősségi területe: az interim szolgáltatás nem lehet sikeres, ha valamelyikük nem megfelelően végzi a munkáját, hiába a másik fél minden erőfeszítése.
Végül, de nem utolsósorban: csak akkor lesz stabil és hosszú távú a szolgáltató és az interim menedzser együttműködése, ha a közösen megszerzett jövedelem elosztása tükrözi a befektetett energia és tudás megoszlását. Ez egy egyszerű piaci törvény.
Hunfalusy Szabolcs hallgató
Interim Menedzser Akadémia
A eredeti cikk a HR Portálon jelent meg, az alábbi linkre kattintva megtekinthető.
