Mesélik, hogy amikor hajdan Karinthy Frigyes és Hatvany Lajos együtt indultak el egy kávéházból, Hatvany báró egy tízpengős bankót nyomott a pincér kezébe, és ezt mondta neki: osszák el! Karinthy jóval kisebb értékű pénzérmét vett elő, a főúr kezébe nyomta, és így szólt: szorozzák meg!
A közösségi médiában terjedő szellemes megállapítás szerint az Ubernek, a világ legnagyobb taxi társaságának nincsenek autói. A Facebook, a világ legnépszerűbb médiuma nem állít elő tartalmat. Az Alibabának, a világ legnagyobb kereskedőházának nincsen raktára. Az Airbnb – nek, a világ legnagyobb szállásadójának nincsenek ingatlanai. Bár eladott az Apple 200 millió okos telefont és tablet – et, nincs gyár a tulajdonukban. A Whatsapp – nak napi 3 milliárd üzenet mellett sincs szüksége szerverekre.
A hajdani kávéházi viccen túl: a megosztás jóval nagyobb értéket képvisel, mint valaha gondoltuk volna, a személyes kapcsolatoktól a network – terjesztéseken át a globális trendek létrehozásáig. A megosztás egyre fontosabb szerepet kap a kommunikációban is: egyre több felületen van módunk dolgokat megosztani másokkal.
A világpiaci trendeket befolyásoló médiaszereplők – például: Guardian – diagnózisa alapján napjaink meghatározó változásainak fő katalizátorai az IT, a munka új formái és a sharing economy. Még eltart ugyan egy darabig, mire a régi formációk átalakulnak, de nem árt utópisztikusnak lenni. A kapitalizmus folyamatában a technológia új utat hozott létre. Olyasmi fogja a jelenlegi modelleket átalakítani, új értékek és viselkedésminták mentén újraformálni a gazdaságot, ami még alig látható, de annál dinamikusabb.
Az IT az elmúlt negyedszázad során elmosta a határokat munka és szabadidő között. Az információ csökkenti a piac árakat formáló képességét: a piac a hiányra épít, ezzel szemben az információ bőségesen áll rendelkezésünkre. A rendszer védelmi mechanizmusa a monopóliumok formálása, technológiai óriásoké, ám az információ privatizálása szemben áll az emberek egyik legalapvetőbb szükségletével, az eszmék, ötletek szabad használatával. Mindeközben spontán módon emelkedik az együttműködés a termelésben: olyan javak, szolgáltatások, szervezetek jönnek létre, amelyek függetlenek a piactól. A világ legnagyobb információs terméke – a Wikipédia – önkéntesek munkája által jön létre, és a reklámpiacot mintegy évi 3 milliárd dollártól fosztja meg.
Az új gazdaságot akkor találjuk meg, ha keressük: a mainstream közgazdászok még nem számítják gazdasági tevékenységnek. Az új gazdaság önkéntesei szabadidőben, hálózati tevékenységben (networked activity) és ingyenes dolgokban kereskednek. Ez a szál sokak szemében még vékonyka, nem hivatalosnak, sőt veszélyesnek is tűnik ahhoz, hogy teljes globális rendszert építsenek rá. Azonban nem feledhetjük, hogy egykor a pénzre is így tekintettek. A tulajdonlásnak, a kölcsönzésnek, a szerződéseknek új formái születnek: az utóbbi évtizedben új gazdasági szubkultúra jelent meg – a sharing economy. Terjedése, erősödése arra ösztönöz, hogy megváltoztassuk gondolkodásunkat. A HH BMC is a sharing economy iparágában működik, megalakulása óta a Hammel & Hochreiter Business & Management Consulting szervezete lapos, mivel interim menedzser szolgáltatóként nem alkalmazza, hanem projektekre szerződteti az erőforrásokat, és az éppen szabad kapacitású senior erőforrásokkal működik a központi egyébként lapos szervezet is. a HH BMC nem alkalmazza menedzserek tucatjait, de ügyfelei számára menedzserek százaiból tud azonnal, a legváltozatosabb vállalati helyzetekhez illesztve megoldást kínálni, erőforrást, tudást, tapasztalatot pótolni, bármilyen cégkultúrában, iparágban, illetve funkcionális területen. Mi hiszünk a tudásmegosztásban és az együttműködésben!
