Vonzások és választások – HH Szalon – kutatás eredménye

A Hammel and Hochreiter rövid kutatás eredményei alapján kibontakozó kép elsősorban felsővezetők és tulajdonosok véleménye alapján rajzolódik ki: a válaszadóknak több mint 80%-a közülük került ki, nagy részük középkorú. Közel felük egy vagy három éven belül tervezi a karrierváltást, ami érthető is: napjaik nagy részét töltik munkával, saját magukra alig egy (figyelemreméltó, hogy egy kisebb csoportnak viszont már közel két) óra marad. Mivel az éves szabadság is csak keveseknél nyújt két hétnél többet a pihenésre, így érthető, ha az időbeosztás témájánál széleskörű problematika bontakozott ki. Nemcsak a klasszikus time-management kérdések bukkantak fel: a fókusz megtartásának nehézsége, a tervezhetőség hiánya, a multitasking kényszere, a változó elvárásokból és a következetlenségből fakadó időveszteség nagy hangsúllyal jelentek meg a válaszokban. Közvetlen és közvetett hatások is megmutatkoztak: az utazással töltött idő kiesésének pótlása ugyanúgy felbukkan, mint a stratégiai gondolkodásra szánható idő hiánya.

A vezetők leterheltségéről számos adat született az elmúlt évtizedekben: válaszadóink most megoldásokkal és részmegoldásokkal is szolgáltak. A jól ismert delegálás vagy az adminisztráció csökkentése sokat segíthet, ám a megkérdezettek java olyan válaszokkal is előállt, mint a több én-idő, a kevesebb játszma, a bevett sürgős-fontos rangsor helyett a fontos-sürgős teendők sorrendje, a munkatársak önállóságának növelése, a stabil és konzisztens elvárások. Sőt, még messzebbre tekintve, többen is a kultúraváltásban vagy a szervezeti átalakításban látják a megoldás kulcsát.

A leterhelt vezetők közel kétharmada testmozgással tud elsődlegesen kikapcsolódni, ezt követi a társasági élet (és magától értetődő módon az alvás), míg a média használata vagy a pihenés más módjai jóval hátrébb szorultak. Nem meglepő ezek után, ha az egészségesebb és teljesebb élet biztosítékát is elsősorban a testmozgásban, majd ezt követően az anyagiakban és az önképzésben látják a válaszadók.

Az elégedettség érzése igen különböző területekre terjed ki a válaszok kapcsán: van, akinél az viszi a prímet, hogy a hétvége a családé, míg más annak örül, hogy motiváló kihívásokban van része a megfelelő bérezés mellett. A kreativitás és a flexibilitás is sokak számára fontos, csakúgy, mint az alacsony szintű stressz, a tanulás és a fejlődés lehetősége, vagy a döntéskör. A válaszadók egy része lakonikusan a fizetés, a feladat, a vezetés, a csapat, a siker vagy akár a munkahely egészével elégedett. Ez pedig azt mutatja, hogy az elégedettség érzésének kiterjesztése a kultúra fejleszthető részéhez tartozik. Vagyis, bár minden helyzetben találhatunk olyan pontokat, melyek az elégedetlenségre joggal adnak okot, ezek jelentőségét csak a többi, elégedettségre okot adó tényezővel összevetve érdemes figyelembe venni és súlyozni. A megkérdezettek nagy része az egészség, az iparág, a kultúra, és a work-life-balance területein szeretne leggyorsabban változtatni.

A karrierváltás jellegéről a válaszadók közel fele az iparág és a cégkultúra-váltás irányában gondolkodik, tipikusan a jövedelem és az önállóság növelése érdekében. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy a hosszabb távú célok lebontását ma jóval változatosabb lépésekben képzelik el a vezetők, mint a korábbi években.

Vonzások és választások kérdőív válaszok összegzése

Amennyiben szeretné felvenni velünk a kapcsolatot, kérjük kattintson erre a linkre!