Anders Liu-Lindberg úr dolgozatát ismertetjük, aki szenior pénzügyi és kontrolling vezetők elismert tanácsadója és a Business PartneringInstitute.org Interim Business Partnere. A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.

A koronavírus helyzet kritikus, ezért a vállalatok világszerte különféle intézkedéseket vezetnek be. Az a nagy problémánk, hogy mindez meddig fog tartani. Ha csak még egy vagy két hónapig, akkor a vállalatok lépései drasztikusnak tűnhetnek – de ha tovább kitart, akkor akár időszerűnek is mondhatók.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy még akár jól menő vállalatok is csődhelyzetbe kerülnek. Egy olvasó levele arról számol be, hogy cége csődközeli helyzetbe került. A teljes működésük, mint vendéglátó ipari beszállítók, egyik napról a másikra egyszerűen leállt. A jobbik esetben meg kell válniuk munkavállalóik 70 – 80 %-ától, rosszabb esetben egyszerűen be kell zárniuk. El lehet képzeni ez a pénzügyi vezető milyen csalódott és kétségbeesett.

„Normál” válságokban a tevékenység visszaesése lépésenként történik és minden egyes lépésnél be tudunk avatkozni valahogyan. Ez a válság most bizony más. Itt is megtörténtek az első ellenlépések, a vállalatok felfüggesztettek minden üzleti utazást, vagy a kapacitásaikat Kínából átcsoportosították más piacokra. Mégis a legtöbb vállalat úgy érezhette, hogy a válság egyik napról a másikra érkezett. A jelen válságban mindnyájan Lehman Brothers-nek érezzük magunkat! Ez azt is jelenti, hogy a korábban készített A, B vagy C tervek hatástalanok. Most túlélő módba kell kapcsolni addig, amíg csak bírjuk.

Egy másik, SaaS cég ugyanakkor azt mondja, nekik még megy az üzlet, annak ellenére, hogy a krízis szinte mindenkitől áldozatokat követel. Ők konszolidációs szoftvereket értékesítenek a vállalatok részére. Az egyes vállalati egységek adatainak konszolidációja iránti igény azért nem szűnik meg egyik napról a másikra. A vevők még továbbra is fizetnek és bár az értékesítési tevékenységük visszaesett, tudtak új felhasználókat is akvirálni a válság alatt. Függően attól, hogy mit értékesítünk, az SaaS, vagy előfizetős üzletág ebben a válságban valószínűleg jobban teljesít, mint a többi, mivel ezek nem függenek bármilyen fizikai elemtől.

Vágni minden költséget, de gyorsan

Természetesen a válság rákényszeríti a vállalatokat a költségek alapos csökkentésére, különösen olyan üzletágakban, ahol a működést le kellett állítani, mint a már felhozott példánkban. Ugyanakkor, hiába küldik el az embereket, az ebből fakadó előnyök nem jelentkeznek azonnal. A legtöbb országban 1, vagy akár 3 hónap a felmondási idő. Mégis rövid távon az elbocsátások hogyan segítenek? Igazából sehogy. Csak akkor lehet előnyös, ha a válság még tovább kitart, vagy ezeket a leépítéseket korábban már amúgy is beterveztük.

Minden nem működés-kritikus tevékenység természetesen képbe kerül. Ez azt jelenti, hogy a projekt munkák és beruházások (különösen azok, ahol még nem köteleződtünk el) leállnak, vagy jobb esetben későbbre halasztódnak.

Minden nem bér jellegű általános költség szintén képbe kerül. Az utazás nem is kérdés, de sok időszaki munkás és konzultáns szerződését ideje korán felbontják. A munkavállalói juttatások is valószínűleg előkerülnek, a nyári party-rendezvényeknek, csapatépítőknek és a bónusznak is bizonyára annyi (erről a vállalati eredmények gondoskodni fognak).

Jelen állapotok szerint ezeket vagy már megvágták, vagy meg fogják vágni. A vállalatok erre most nem költenek, kivéve, ha jogilag kötelező, vagy business-kritikus. Minden más költséget hibernálnak, mivel a vállalatoknak túl kell élniük a válságot és a versenytársaknál a remények szerint jobb pozícióban kezdeni majd a felemelkedést.

Valóban az emberek elküldése a megfelelő megoldás?

Visszatervez a cég megmentése érdekében végzett elbocsátásokra, természetesen még korai lenne megmondani mi a jó megoldás. Amennyiben V formájú a visszatérés, az emberek elküldése nagyon nehéz helyzetbe hozhat bennünket, mert nem leszünk képesek újra felvenni az embereket olyan gyorsan, ezért azokkal a versenytársakkal szemben, akik más utat választottak, hátrányba kerülhetünk.

Az új munkaerő-felvétel azért is nehézkes lehet, mert a munkáltatói brand is sérülhet. Az ember többször meggondolja, hogy olyan munkáltatónál jelentkezzen, aki inkább elbocsát, mint kitart velük jóban, rosszban.

Sokkal jobb megoldásnak tűnik a bérek átmeneti csökkentése, mint ahogy azt sok cég teszi is. Másik megoldás lehet államilag támogatott programok kihasználásával az emberek fizetett haza küldése. Ez esetben egyszerűen újra tudjuk indítani a munkát, amint a válságnak vége. Persze ha a krízisnek nem lesz vége hamar, ott a kockázat, hogy amit tettünk az kevés és már túl késő, az elbocsátások sem segítenek.

Semmi sincsen kőbe vésve, de bölcs dolog kétszer is meggondolni, valóban az elbocsátás-e a megfelelő lépés. Persze más a helyzet, ha képesek vagyunk digitalizálni azt a munkát, amit jelenleg emberek végeznek. Egy csomó adminisztratív munka, mint például a szállító- vagy vevő könyvelés egyértelműen automatizálhatók. Ma már számos eszköz áll rendelkezésre és a válság katalizálni fogja a vállalatokat arra, hogy komolyan megfontolják e témák közép- hosszútávú előnyeit.

Mi ebben a pénzügy és a könyvelés szerepe?

Valós kérdés a pénzügyes és könyvelő szakemberek felé, hogyan tudják átvezetni a vállalatukat a krízisen? Amikor rossz idők jönnek, a menedzsment a CFO-tól várja a mentőövet, de ezt ő is a feladatának érzi.

Ugyanakkor megfelelő eszközök nélkül nem lehet jó a végrehajtás. Először is minden költségkategóriát alaposan számba kell venni az értékteremtő folyamatban. Az eredménykimutatás elemein túl a mérlegkimutatást és a vállalati kockázati profilt is vizsgálat tárgyává kell tenni.

A working capital elemeit például érdemes elemezni.

• Mi a valószínűsége, hogy a cégek elkezdik befagyasztani az előfizetéseiket? Amiről azt gondoltuk, hogy szerződés szerint folyamatos bevételt biztosít, hirtelen megszűnhet.
• Mi a valószínűsége, hogy a cégek elkezdik növelni a fizetési határidőt és ami eddig 30 nap volt, most 60 nap lesz?

Amikor az A, a B és a C terv is megdől, akkor a cégek a túlélés érdekében mindent bevetnek!

Miután alaposan megvizsgáltuk a cégünknél hogyan lehet értéket teremteni és rombolni, itt az idő elővenni a nagy kést. Tisztítsuk le az asztalt és kezdjünk mindent elölről. A minimálisan életképes terv elkészítéséhez a nulla bázisú tervet (Zero Based Budgeting) szoktuk használni. Nincsen ennél jobb idő annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy „ténylegesen mire van szükség a vállalat működésének elindításához”. Gondolom a legtöbb cégnél elvégzik ezt a feladatot minden szervezeti egység tekintetében.

A feladat közben ugyanakkor nagyon fontos, hogy megfelelő képünk legyen arról, hogyan változnak a számok. Ha nem tudjuk mérni az intézkedéseink hatását, nagy a valószínűsége, hogy nem fog sikerülni a cég talpra állítása.

Egy jó irányító tábla (Dashboard) megalkotása, mely a költség kategóriákat valós időben (de legalább heti frissüléssel) mutatja, nagyon jó megoldás lehet. Itt nem a könyvelési számokat kell lássuk, hanem inkább a megrendelések alakulását, a bankszámla és hitelkártya tevékenységeket stb., hogy lássuk, a költségek csökkennek-e, vagy sem.

Még egy dolog, amit tehetünk, különösen összetettebb intézkedések esetében, hogy értéknaplót (Value Log) vezetünk, amiben minden egyes, a válságból való kivezetés érdekében tett intézkedés hatását feljegyezzük. Míg az általános irányító tábla azt mutatja meg, az irány összességében jó felé mutat-e, az értéknapló azt mutatja ki, hogy az egyes intézkedések eredményesek-e vagy sem. Ha azt vesszük észre például, hogy az egyik intézkedés nem vezetett eredményre, akkor meg tudjuk hozni a megfelelő döntést attól függetlenül, hogy a számok összességében jók-e vagy sem.

Végezetül, az értéknapló a válság elvonulta után meg tudja könnyíteni az akciók kiértékelését. Mi működött, mi nem és mit lehetne másképpen csinálni a következő válság beütésekor?

Persze tudom, hogy ezek most kemény idők, de legyünk pozitívak, kössük fel a gatyánkat és kezdjünk azon munkálkodni, hogy kivezessük a vállalatot a krízisből! Ön mit tudott tenni eddig a cége kilábalása érdekében? A Hammel & Hochreiter szakértő munkatársai szívesen segítenek a vállalati folyamatok és költségek átvizsgálásában, krízis projektek tervezésében és levezénylésében, projekt eredményességi mutatók, irányító táblák tervezésében és értéknaplók összeállításában.

Kiss Zoltán – interim menedzser

Forrás: Linkedin