Sokan nem pontosan tudják mi is az interim menedzsment. Módszer, eszköz, életmód, netán vallás? Fejős Péter jó pár éve dolgozik interim menedzserként a Hammel & Hochreiter Business & Management Consultinggal, 2015. júliusától Partnerként. Számos pozícióban és a legkülönbözőbb célú termelővállalati projekten dolgozott. Egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a versenyképesség megteremtése-megőrzése érdekében a LEAN szemléletet minél több cégnél meghonosítsa, különös tekintettel a dolgozók kreativitásának bevonására a fejlődés, veszteségcsökkentés érdekében.

Az interim menedzsereket általában céges krízishelyzetekben, vagy akkor hívják, amikor nem sikerül betölteni egy-egy vezetői pozíciót valamilyen okból. Ma már nem csak elsőszámú vezetőnek, hanem operatív vezetői pozícióba is keresnek helyetteseket, “problémamegoldókat” a cégek. Ezeket a vezetőket egyedi feladattal, határozott időre bízzák meg.

Hogyan lett termelési vezetőből interim menedzser? Ha jól tudom, egyáltalán nem tervezte ezt.

Olyannyira nem, hogy csak a második interim projektem végére döntöttem el végérvényesen, hogy ez az én utam. Több mint 25 évet dolgoztam termelési vezetőként, műszaki igazgatóként, gyárigazgatóként és profitcentrum vezetőként. A váltásokhoz mindig az adta meg a lökést, hogy a szakmai kihívásokkal szerettem foglalkozni, míg a belső harcok és a politika távol álltak tőlem. Persze egy „dobozban ülve” nem tudtam elképzelni, hogy más megoldás is létezik, de végül éppen politikai okból váltam álláskeresővé, amikor egy ismerősön keresztül kapcsolatba kerültem a Hammel & Hochreiter vezetőivel.

Nem mondanám, hogy az első beszélgetéskor rávágtam volna, hogy interim szeretnék lenni, de abban maradtunk, hogy éppen adott egy projekt, amin kipróbálhatom magam.

Mik voltak az első benyomásai?

Megtapasztaltam, hogy 100%-ban felelek magamért, teljes szakmai és személyes felelősséget vállalok. Ezt pozitívan értékeltem, ugyanakkor először riasztó volt, hogy nincs „hátország”, csak magamra, a saját szakmai tapasztalatomra és tudásomra számíthatok a feladatok megoldásánál, a mögöttem álló interim szolgáltatónak ugyanis nem a szakmai segítségnyújtás a feladata. Örömmel láttam, hogy meg tudom mutatni a felkészültségemet, gyorsan elfogadnak és hitelessé tudok válni a megbízó számára.

Milyen volt interimként belecsöppenni a megbízó cég szervezetébe?

Bárhova bekerülök, először mindig „kóstolgatnak”, próbálják lemérni a szakmai tudásomat, hozzáállásomat és az emberi tulajdonságaimat. Fontosnak tartom, hogy a meggyőzéshez, a megbízó lenyűgözéséhez soha nem azt kell bizonyítanom, hogy én mennyire jó vagyok és miket tudok, hanem mindig a másik fél szemszögét előtérbe helyezve kell bemutatnom, hogy miben tudok a konkrét esetben segíteni. Nagyon meggyorsítja az elfogadást, ha a potenciális lehetőségek bemutatása mellett egy-két „alacsonyan lógó gyümölcs” azonosításán keresztül gyors eredményeket tudok felmutatni.

Miért éppen a második projekt után „véglegesítette” a döntését?

Az első után úgy éreztem, hogy egyszer jó volt, de ebből azért nem vonnék le hosszú távú következtetést. Szerencsém volt, mert a projekt lezárása után néhány héten belül érkezett a következő lehetőség, amit nem utasítottam vissza. Miután ekkor is jól éreztem magam és maga az interim konstrukció is tetszett, úgy láttam, ez lehet az utam. Az első megbízás indulásától a második lezárásáig nagyságrendileg egy év telt el, és „félidőben” elindult az Interim Menedzser Akadémia is, ahol már kifejezetten az interimségről tanulhattam. Azóta is nagyon tetszik, hogy folyamatosan új projektekkel, új területekkel találkozom, rengeteget tanulhatok és szélesedik a látóköröm. Össze sem hasonlítható ez az alkalmazott vezető léttel, de ezt persze „a dobozból” még én sem láttam.

Hogy telik egy napja?

Mindig másként. A projektek nagyon különbözőek. A történéseket csak a dolgok történésének helyszínén lehet befolyásolni, ezért a helyszíni jelenlét elengedhetetlen. Ennek megfelelően projekt idején a nap nagyrészét az ügyfélnél töltöm. Természetesen ez a konstrukció háromoldalú, melynek éppúgy része a szolgáltató, mint az interim és az ügyfél is. A szolgáltatóval is kapcsolatot kell tartani napi, vagy heti rendszerességgel.

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy ebben a szakmában nem lehet hosszú távon előre tervezni. Amikor dolgozunk, el kell döntenünk, hogy mennyit kell tartalékolni azokra a napokra, amikor nincs megbízásunk. Ehhez komoly pénzügyi fegyelem kell.

Jó esetben jut néhány hét pihenés két feladat között. Szükség is van rá, mert az interim menedzsment rendszerint feszített tempójú, felelősségteljes vezetői munka. Szükség van a pihenésre, feltöltődésre, kikapcsolódásra. A pihenő időben az interimek a lazítás mellett folyamatosan tanulnak, képezik magukat, készülnek a következő feladatra.

Miért szereti ezt a munkát?

Az interim menedzseri létforma választása szinte mindenképpen garantálja a szakmai fejlődést, a különböző szakismeretek, tapasztalatok, jártasságok naprakészen tartását. Az interim helyzet maga is egy kiemelt pillanat az adott cég életében, ahol a megbízott menedzser egyszerre többféle képesség birtokában kezeli – a néha állandóan változó – helyzetet. Ehhez hozzászokni, ebben otthonosan mozogni pedig nagy előnyt jelent a hazai és a világpiacon egyaránt.

Forrás: HRportál