Tanácsadó Magazin – Varga Veronika

Amikor fizetésképtelenné válik egy vállalat, már alig lehet valamit tenni, ezért a megelőzésnek, a békeidőben való tanácsadásnak és a jó partneri viszonynak óriási szerepe van egy hitelező-adós kapcsolatban – állítja Szalai Sándor, az MKB Bank vállalati kockázat kezelési üzletágának vezetője.

Bankunk tradicionálisan jó kapcsolatrendszerrel rendelkezik a nagyvállalati ügyfélkörben, ugyanakkor a kkv-k számára is kínál banki termékeket. Tevékenységi kör szempontjából szintén széles a paletta: mind a gyártás, termelés, mind pedig a kereskedelem és a mezőgazdasági szektor területén képviseltetjük magunkat. Így elmondható, hogy kockázatkezelési szempontból szinte a teljes nemzetgazdasággal „tisztában kell lennünk”. Kizárólag így biztosítható, hogy ügyfélkörünk működését megértsük, s hogy helyesen ítéljük meg a finanszírozáshoz kötődő kockázati tartalmat. Ennek érdekében ágazati felelősi rendszerrel dolgozunk.

A válság következtében minden hitelezéssel foglalkozó vállalkozásnak át kellett gondolnia üzletpolitikáját. Mi is átgondoltuk az addigi finanszírozási és kockázatkezelési politikánkat, értékeltük a környezeti feltételrendszer drasztikus változását, és ezek függvényében módosítottunk rajta. Felülvizsgáltuk az ügyfélkörünkkel szemben elvárt fedezeti kritériumokat, az elfogadható és preferált fedezetek körét, a devizahitelezés szabályait, az egyes ágazatokkal kapcsolatban megfogalmazott elvárásainkat, valamint finomhangoltuk a befogadási kritériumainkat, feltételrendszerünket, szükség esetén szigorítva azokat. Üzletpolitikai változtatásokat is eszközöltünk, elsősorban a kereskedelmi ingatlanfinanszírozás területén, hiszen ebben a szegmensben az elmúlt években jelentős portfóliót épített ki a bank, amely a válság kedvezőtlen hatásainak hangsúlyosan van kitéve. Minden káros hatása mellett a válság egyik kedvező következménye a fokozottabb óvatosság volt: tanulnunk kell a saját és mások hibájából, a környezetünkben tapasztaltakat pedig be kell építenünk a napi gyakorlatba.

Bizonyos értelemben rengeteget változott, más megközelítésből viszont semmit sem. A legfontosabb elvárás és sikerünk záloga továbbra is az, hogy menynyire tudjuk az ügyfelünkkel azonosulva, reálisan és objektíven megítélni a tevékenységében és az őt körülvevő direkt és indirekt környezetben rejlő kockázatokat, és ezeket milyen mértékben tudjuk kezelni. Kockázat volt, van, lesz, ezért nem az a jó kockázatkezelő, aki elkerüli, hanem az, aki képes kezelni. Ismert kockázatot fel lehet vállalni, ismeretlent nem. Ezek az alapelvek megállták az idő próbáját, ma talán igazabbak, mint valaha. Természetesen a gyakorlatba történő átültetésük a legnehezebb feladatunk. Mint már említettem, a 2008 óta eltelt években a hazai és nemzetközi gyakorlatra egyaránt jellemző volt a kockázati politikák finomhangolása. Ezek során értelemszerűen szigorításokat fogalmaztak meg, elsősorban a banki portfóliók minőségének megőrzését tartva szem előtt. A problémás portfóliók kezelése nagymértékben leköti a banki kockázatkezelés humánerőforrásait, ezen túlmenően pedig jelentős erőket kell bevetni, hogy a működő portfólió minősége ne romoljon. Az MKB Bank esetében szervezeti változásokkal biztosítottuk, hogy megfelelő mértékben álljon rendelkezésre erőforrás.

A finanszírozás nagyrészt bizalmon alapuló üzleti kapcsolat, ezért azt mondanám, hogy az első számú feltétel a partnerünk ismerete. Csak abban az esetben képzelhető el finanszírozási kapcsolat, amennyiben a vállalat tevékenységéhez, hiteligényéhez, szerkezetéhez igazítható, a hitelcél összeegyeztethető a fő gazdasági tevékenységével. Bizonyos ágazatokban korlátozottan látjuk a növekedés lehetőségeit, gondolok itt elsősorban az évek óta nagyon komoly visszaesést elszenvedő építőiparra. Általában azonban egyedi mérlegelés alapján határozunk, a hitelezési politikánkban meghatározott irányok mentén.

A kkv szegmens a gazdasági válság egyik nagy vesztese. Hiába a kiemelt támogatási formák és a megkülönböztetett figyelem, ha továbbra is a tőkehiány, a megfelelő, stabil tulajdonosi háttér és a cégen belüli tartalékok hiánya a jellemző. Ez utóbbiakat már a válság első hullámában felélték, ezért a gazdasági növekedés elmaradásával vagy esetleges visszaesésével párhuzamosan növekvő csőd- és felszámolási hullámra lehet számítani, félő, hogy már 2012-től. Nem véletlen tehát, hogy a kkv-k finanszírozásában részt vevő bankoknak fejfájást okoz portfóliójuk minősége, ez számunkra is kihívásokat jelentett az elmúlt években. ám az ezzel kapcsolatos tanulságokat levontuk, a szükséges finomhangolásokat megtettük. A nagyvállalati portfólió szempontjából ilyen jellegű problémákkal nem szembesültünk

Amikor a fizetésképtelenség bekövetkezik, már kevés dolgot lehet tenni. A legkézenfekvőbb az adóssal egyeztetett átütemezés. Nagyobb megtérülési valószínűségre lehet számítani, ha a vállalat megőrzi működőképességét, még egy csökkentett üzemméret mellett is, és eszközöket felszabadítva, pénzzé téve, csökkenti az adósságállományát, a maradék hitelállomány átütemezésével belátható időn belül várható megtérülést feltételezve. A bankok érdeke az adóssal megtalálni a lehetséges optimális megoldást. Ez azonban nem minden esetben kivitelezhető. Ha akár az adós, akár a közvetlen környezetében működő szállítói és egyéb hitelezői kör nem partner ebben, akkor a bank egyedül nem sok mindent tehet a békés megoldás érdekében. Éppen ezért óriási a jelentősége a megelőzésnek. A bankok felelőssége a nyugalmi időszakokban felelős tanácsadóként is óriási. Szintén kritikus a folyamatos monitoring jelentősége, időben fel kell tudni ismerni azokat a figyelmeztető jeleket, amelyek a cég gazdálkodási és pénzügyi helyzetének gyengülésére, esetleg az ügyfél nem együttműködő magatartására utalnak.

Nem nagyon lehet sztenderdekről beszélni. A lehetőségeket a vállalkozás piaci helyzete, tevékenységi köre, aktuális gazdasági és pénzügyi helyzete befolyásolja. Minden esetben partneri megállapodásra törekszünk az ügyfeleinkkel. Jó tapasztalatokat szereztünk az interim menedzserek bevonása kapcsán, ahol az ügyfél tevékenységi körének egy részét restrukturálni kellett, és erre a szakmát nálunk jobban értő szakemberek bekapcsolásával volt mód. Ez azokban az esetekben működő technika, amelyeknél a cég piacon maradásának esélye magas, azonban üzletmenetében hatékonytalanságok láthatók. Ma már az általános banki gyakorlat része az úgynevezett pénzügyi kovenánsok és kötelezettségvállalások alkalmazása is. A cél mindenképpen az, hogy a bank nagyobb mértékű kontrollt gyakorolhasson az ügyfél teljesítőképessége felett, időben értesüljön a problémákról. Szinte általános jellegű a kérdés, hogy a fedezeti kör erősítése miként lehetséges. Az adós nemfizetési kockázatának erősödésével a bankok a tulajdonosi kör támogatásának magasabb fokát kérik. Ez megvalósulhat tőkejuttatás formájában, más érdekeltségek kezességvállalásának bekapcsolásával, vagy a tulajdonosok által nyújtott vagyoni biztosítékkal.