Mi a különbség a Kreatív gondolkodás, a Lean Startup és az Agilis módszertan között?

Gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a különbség a fenti fogalmak között. – A lean startup gondolkodás a kreatív gondolkodás ellentéte? Ó, nem, talán ez ugyanaz?” és „Ah oké, szóval az agilis-ra gondol?” vagy „Szerintem erre az agilis jobb szó”. Általában ezekhez hasonló megjegyzések hangzanak el, amikor a fenti fogalmak valamelyikéről beszélek.

Megpróbálom tisztázni, hogy ezek a kifejezések hogyan függnek össze, és hogyan lehet egységbe foglalni őket.

Kreatív gondolkodás, avagy tervezői szemléletmód

A kreatív gondolkodás – avagy tervezői szemléletmód – egy olyan iterációs folyamat, amelyben arra törekszünk, hogy megértsük a felhasználóknak fejfájást okozó problémákat, hogy megkérdőjelezzük az előfeltételezéseket, avagy hipotéziseket, hogy újradefiniáljuk a problémákat annak érdekében, hogy új stratégiákat és megoldásokat hozzunk létre.

A „Brainstorming”-al – vagyis a szabad ötleteléssel – ellentétben a kreatív gondolkodás – vagyis a tervezői szemléletmód – elősegíti a „Painstorming” -ot, azaz a fejfájást okozó problémák és pontok felderítését, ami ahhoz szükséges, hogy megértsük a felhasználó problémáit, fájó pontjait.

A kreatív gondolkodás szakaszai a következők:

• Beleéljük magunkat a felhasználók helyzetébe
• Meghatározzuk a felhasználók szükségleteit, problémáit, és definiáljuk a saját értelmezésünket, megérzéseinket a problémával kapcsolatban
• Az előfeltevések megkérdőjelezésével és különféle ötletek kidolgozásával innovatív megoldásokat alkotunk.
• Prototípus készítése, hogy nekikezdhessünk különféle megoldási lehetőségek kidolgozásához
• Teszteljük az egyes megoldásokat

Tim Brown, az IDEO vezérigazgatója szerint: „A kreatív, tervezői szemléletű gondolkodás az innováció emberközpontú megközelítése, amely a dizájnerek tervezői eszköztárát használja annak érdekében, hogy integrálni lehessen az emberek szükségleteit, a technológiai lehetőségeket és az üzleti siker követelményét.”

Lean Startup (sallangmentes nekirugaszkodás szemlélete)

„A Lean Startup a vállalkozás- és termékfejlesztés egy módszertana, melynek az a célja, hogy lerövidítse a termékfejlesztési ciklusokat és, hogy gyorsan ki lehessen deríteni egy adott üzleti modellről, hogy életképes-e; mindez az üzleti hipotézisek által vezérelt kísérletek, az egyes termékek egymást követő fejlesztéseinek kereskedelmi forgalomba bocsátása, és az így szerzett ismeretek ellenőrzése kombinációjával érhető el.”- Wikipedia

Világszinten az induló vállalkozások 90% -a kudarcot vall (Forbes), és ennek első számú oka a piaci kudarc: „Olyan termékeket készítenek, amire senkinek sincs szüksége.” (Fortune).

 A Lean Startup módszertana a 90-es években született a Szilícium-völgyben, de maga a „lean=sallangmentes” szó alkalmazása a Toyota lean termelési rendszeréből ered.  A Toyota lean ipari gyártási rendszerét arra használták, hogy hatékonyan gyárthassanak különféle dolgokat, bár arról nem szól, hogy mit is kell gyártani.

Eric Ries szavai szerint: „A Lean Startup tudományos megközelítést kínál az induló vállalkozások létrehozására és működtetésére, valamint arra, hogy a segítségével az ügyfelek gyorsabban az általuk vágyott termékekhez jussanak. A Lean Startup módszer arra tanít meg, hogyan kell vezetni és irányítani egy induló céget, mikor és milyen irányba kell fordulni, valamint mikor kell kitartani a nehézségek ellenére és mikor érdemes a vállalkozást maximális sebességgel fejleszteni (erőbedobással növelni). Ez az új termékek fejlesztésének elvi megközelítése.”

Agilis (mérlegelve haladás)

Az Agilis egy olyan munkamódszer, amely során a terméket iteratív módon fokozatosan, egészen apró újításokkal és az újítások folyamatos kiértékelésével fejlesztik, azaz egy adott eljárást úgy ismételnek meg, hogy egyre finomítanak a beállításokon, paramétereken, és így egyre pontosabban közelítenek az épp ideális termékhez.

Mivel ezt a módszert leginkább szoftverfejlesztésben alkalmazzák, így az egy adott termék pontosan megfogalmazott koncepciójára és annak pontosan meghatározott felvevő piacára épül.

Ahelyett, hogy egy csomó funkció fejlesztésével bajlódna az agilis módszer elsősorban a legfontosabb és legnagyobb felhasználói értéket jelentő funkciók fejlesztésére összpontosít.

Az agilis módszernek az a lényege, hogy minden egyes iterációs kör után kézzelfogható, működő eredményeket hozzon létre. Az Agilis Nyilatkozat 12 pontja szerint a „A működő szoftver a fejlődés elsődleges mércéje”. Készítsünk egy nyers, hozzávetőleges tervet, majd módosítsuk a szerkesztőnk javaslatai szerint. Soha ne szállítsuk le az egészet azonnal!

A kreatív tervezői gondolkodásmód (Design Thinking), a Lean Startup (sallangmentes nekirugaszkodás szemlélete) és az Agilis (mérlegelve haladás) módszere kombinálható is, ami az alábbi képen látható.

• Beleélés, feladat meghatározása és ötletek kidolgozása a kreatív tervezői gondolkodásmód (Design Thinking) segítségével
• A Lean Startup, vagyis a sallangmenetes nekirugaszkodás szemléletével gyúrjunk az ötleteketből üzleti modelleket
• Az agilis (mérlegelve haladás) módszer segítségével apró fejlesztések révén gyártsuk és szállítsuk a termékeket gyorsabban.

Forrás: Gartner

Miért kombináljunk?

Ha az induló vállalkozások 90% -a azért hasal el, mert olyan termékekkel áll elő, amire senkinek nincs szüksége, akkor ezen módszerek kombinálása drasztikusan csökkentheti a sikertelenség kockázatát.

Ahogy a fentiekből már bizonyára észrevették, mindhárom módszer a közvetlen visszajelzések révén a végfelhasználót veszi figyelembe. Ez a visszacsatolási kör a záloga annak, hogy egyetlen terméket se hozzanak létre úgy, hogy annak a végfelhasználó számára ne lenne valami haszna. Ez egyértelműen szembe megy a régi módszerrel, miszerint tervezzük meg papíron, aztán kezdjük el legyártani a terméket egy csomó előre eldöntött funkcióval.

Forrás: Nicolò Mantini

Fordította: Tóth Eszter és Gubányi Ildikó