Nyomás alatt érzelmek menedzselése, és az, hogy nyugodtak tudunk maradni konkrétan összefügg a teljesítménnyel. A TalentSmart több mint egymillió ember bevonásával készült kutatása szerint a legjobban teljesítők 90 százaléka jól kezeli az érzelmeit, akkor is, ha stresszel, és nyugodt marad, megtartja a kontrollt – írja Travis Bradberry, a Forbes.com külsős szakértője.
A stressz gyengíti mentális és fizikai egészségünket (a Yale egyik tanulmánya szerint a stressz elváltozást okoz az agy önkontrollért felelős területén). A trükkös a stresszben (és a szorongásban, amit okoz), hogy egy abszolút szükséges érzelemről beszélünk. Az agyunk úgy drótozták, hogy nehezen lépünk bármit, amíg nem érzünk legalább egy kicsit ebből az érzelmi állapotból. Valójában a teljesítményünk akkor van a csúcson, ha közepes mértékű stresszt élünk át. Viszont a hosszútávú stressz már káros.
A berkeley-i University of California új kutatása szerint előnye is van egy kis stressznek, de nagyon fontos, hogy kontroll alatt tudjuk tartani. Az Elizabeth Kirby által vezetett kutatás szerint a stressz arra ösztönzi az agyat, hogy jobb memóriához szükséges sejteket növesszen, viszont ez a hatás csak akkor érvényesül, ha a stressz időszakos. Amint a stressz néhány pillanatnál hosszabb, elnyomja az agynak ezt a képességét.
A kutató szerint valószínűleg az időszakos stressz tartja éber állapotban az agyat, és ilyenkor jobban teljesítünk. Az állatoknál az ilyen stressz az, amit megélnek a fizikai fenyegetéseknél, ellenséges környezetben. Korábban az embernél is ez volt a helyzet. Az emberi agy egyre összetettebb lett, kifejlesztettük azt a képességet, hogy aggódjunk és sokáig rágódjunk eseményeken, ez gyakori tartós stresszhez vezet.
Az pedig növeli a szívbetegség, a depresszió, az elhízás kockázatát. Csökkenti viszont a kognitív teljesítményt. Szerencsére, ha csak nem éppen egy oroszlán támad rád, a stresszed megélése szubjektív és kontrollálható. A legjobban teljesítőknek jó megküzdési stratégiáik vannak, amiket a stresszes szituációkban alakítanak ki. Ezek csökkentik a stressz szintjét, függetlenül attól, mi történik a környezetükben, és biztosítja, hogy csak időszakosan éljenek át stresszt, ne folyamatosan.
Alább tíz megoldás, amit a sikeres emberek használnak.
Van, ami magától értetődő lehet, de az igazi kihívás az, ha felismered, mikor kell használnod.
Elfogadják, amik van
Érdemes időt szánni arra, hogy átgondoljuk, miért vagyunk hálásak. Ez nemcsak helyes, hanem javítja a hangulatod is, mivel csökkenti a stresszhormont, a kortisolt 23 százalékkal. A University of California kutatói szerint akik így tesznek, jobb hangulatban vannak, több az energiájuk, fizikailag is jobban vannak.
Nem kérdezik, mi lenne ha
A “Mi lenne ha?” kezdetű mondatok csak olajat öntenek a tűzre, ha a stresszről van szó. A dolgok több millió különböző irányba haladhatnak, és minél többet aggódsz a lehetséges kimenetek miatt, annál kevesebb időt töltesz azzal, hogy arra fókuszálj, ami nyugodtan tart és kontroll alatt.
Pozitívak maradnak
A pozitív gondolatok segítenek időszakosan tartani a stresszt, mivel az agy figyelme valami másra irányul, ami teljesen stresszmentes. Segíthetünk az agynak, ha tudatosan kiválasztunk valamit, amiről pozitívan tudunk gondolkodni. Mindenféle pozitív gondolat segít újrafókuszálni a figyelmünket. Amikor a dolgok jól mennek, a hangulatod jó, ez viszonylat egyszerű. Amikor nem jól mennek a dolgok, az agyad tele van negatív gondolatokkal, ez nehéz lehet. Ezekben a pillanatokban érdemes a napunkra gondolni, és azonosítani a pozitív részeket. De korábbra is visszamehetünk, vagy ránk váró jó élményre is gondolhatunk.
Lekapcsolódnak
Érdemes rendszeresen lekapcsolódni a hálózatról, ez segíthet kontroll alatt tartani a stresszt. Ha 24/7 elérhető vagy a munkára, állandóan ki vagy téve stresszoroknak. Ha kényszeríted magad, hogy offline legyél, sőt akár még a telefonod is kikapcsolod, segít lekapcsolni egy csomó stresszforrásról. A technológiának köszönhetően ma már lehetséges a folyamatos kommunikáció, de ez nem azt jelenti, hogy ez így is van jól. Érdemes kiválasztani néhány időpontot, amikor kifejezetten figyelünk arra, hogy kikapcsoljunk.
Meghúzzák a koffeinadagot
A koffeinfogyasztás adrenalint termel. Az adrenalin a harcolj-vagy-fuss válaszért felelős hormon, olyan túlélési mechanizmus, ami támadásra vagy épp menekülésre ösztönöz, ha veszély van. Ez jól jön, ha tényleg megtámad egy medve, de mondjuk emailekre válaszolásnál nem. Ha a koffein túlságosan felpörgeti a tested, az érzelmek eluralják a viselkedésed. Ezért kell határt szabni a bevitelnek.
Alszanak
Ezt nem lehet elég sokszor mondani: az alvás nagyon fontos. Növeli az érzelmi intelligenciát, segít rendben tartani a stresszt. Ha alszol, az agyad szó szerint feltöltődik, átnézi a napi emlékeket, eltárolja vagy dobja őket (ez okozza az álmokat, legalábbis egyelőre így gondoljuk). Tiszta fejjel viszont javul az önkontroll, a figyelem, a memória. Az alváshiány növeli a stresszhormonokat, minden más külső hatás nélkül.
Elütik a negatív gondolatokat maguktól
Nagy lépés a stresszkezelésben, ha a saját magunkról szóló negatív gondolatokat el tudjuk hessegetni. Minél gyakrabban vannak negatív gondolataid, annál nagyobb hatalmat adsz nekik. A negatív gondolataink nagy része pedig csak ennyi: gondolat, nem tény. Amikor elkezdesz negatív és pesszimista dolgokban hinni, állj meg. Szó szerint: állj meg, és írd le, amin gondolkodsz. Ha tudtál rá szánni egy pillanatot, hogy lelassíts, sokkal racionálisabban kezdesz el gondolkodni.
Átkeretezik a perspektívájukat
A stressz és az aggódás hajtóereje saját, nem tökéletes percepciónk. Könnyű azt gondolni, hogy a tarthatatlan határidők, a meg nem bocsátó főnökök és a rossz közlekedés az oka a stresszünknek. Nem lehet mindent kontrollálni, de azt igen, hogyan válaszolunk a kihívásokra. Ezért, mielőtt túl sokat bosszankodunk valamin, érdemes előbb perspektívába helyezni. Amikor úgy érzed, “minden rossz”, vagy éppen “semmi sem működik”, érdemes átkeretezni a helyzetet. Érdemes listázni azokat a dolgokat, teljesen konkrétan, amik valóban nem működnek. Ebből általában kiderül, hogy csak néhány probléma van, nem pedig mindennel van probléma – máris könnyebb megoldani a dolgokat.
Lélegeznek
A legkönnyebb a stresszt csökkenteni olyan dologgal, amit amúgy is nap mint nap csinálunk: légzéssel. Aki ezt gyakorolja, annak az agya könnyebben rááll a feladatokra, és elengedi a stresszt. Ha stressznek érzed magad, szánj pár percet arra, hogy a légzésedre figyelsz. A cél, hogy fókuszáltan figyelj a légzésedre, ez megállítja az agyad az elkalandozásban. Egyszerűnek hangzik, de 1-2 percig csinálni már nem könnyű. Ha máshogy nem megy, érdemes elszámolni húszig, az se baj, ha közben elvesztjük a számolást.
Saját támogatói rendszerüket használják
Nagy lehet a kísértés, de teljesen hatástalan, hogy mindent magad akarsz megoldani. Ahhoz, hogy nyugodt és hatékony legyél, érdemes felismerni gyengeségeid, és segítséget kérni, amikor szükséges. Ez azt jelenti, hogy támogatói rendszeredhez kell nyúlni, amikor a helyzet nehéz, vagy túlságosan sok feladatod van. Mindenkinek van hova nyúlnia munkában és azon kívül is, de érdemes tudatosan azonosítani azokat az egyéneket, akik adott esetben segítségedre lehetnek. Aztán kérd a meglátásaikat, ez sokszor már azzal elérhető, hogy egyszerűen az aggodalmaidról beszélsz. Már az is csökkenti a stresszt, ha segítséget kérsz. Ráadásul elmélyíti a barátságokat is.
Forrás: Forbes
