A Joint Venture Szövetség és a Hammel & Hochreiter Kft. közös szervezésében látogathatták meg vállalatvezetők a Knorr-Bremse vasúti ágazatának fejlesztési és gyártás központját Budapesten. A múlt század elején családi cégként indult, majd az idén tőzsdére bevezetett cég igen jelentős növekedést ért el az elmúlt években, középtávon további bővülést terveznek. A Knorr-Bremse bajor családi cégként indult, Georg Knorr alapította az elmúlt évszázad elején. Növekedésében jelentős szerepet játszottak a világháborúk, majd a második világháborút követő újjáépítések is. Ekkor települtek át Berlinből Münchenbe. 1985-ben került Heinz Hermann Thiele tulajdonába, aki szinte a teljes konkurenciát felvásárolta és ázsiai expanzióba is fogott – ismertette a vállalat történetét Sávos András, a budapesti telephely ügyvezető igazgatója.
Ez a tulajdonosi forma változott meg idén októberben, amikor a cég tőzsdére ment. A vállalat európai piaci részesedése nagyjából 70%, Ázsiában egyes területeken 100%, Észak-Amerikában két jelentős vállalattal képviselteti magát, ahol 30-40%-os piaci részesedéssel rendelkeznek. Radikális növekedésre nem számítanak egyik régióban sem – mondta Sávos.
Magyarországon 1995-ben alapított céget H. H. Thiele, költségcsökkentési céllal. Budapesten vasúti fékrendszereket fejlesztenek és gyártanak, Kecskeméten pedig haszongépjárművekbe készítenek fékrendszereket. A tevékenység összetett: a termelési és fejlesztési tevékenység mellett a vállalat Budapesten szervízüzletággal és egy Teszt Központtal is rendelkezik. 2012-ben elnyerték Németországban a Fabrik des Jahres díjat, 2015-ben pedig a Knorr-Excellence Award kitüntetést kapta a budapesti lokáció.
A gyárlátogatás során bejárt üzemben 2010 májusban indult el a gyártás, majd rövid időn belül, 2012-ben elnyerték a német díjat, értékteremtő folyamat kategóriában – mondta Tavaszi Tivadar, a Knorr-Bremse ügyvezető igazgatója. A bejárás során ismertette a gyár-a-gyárban koncepció lényegét, ami könnyebb szinkronizálást tesz lehetővé. A folyamatszervezésnek köszönhetően a gépek mindössze 2 százaléknyi időben állnak csak. A budapesti fejlesztőcsapat a vevőkkel közvetlen kapcsolatot tart, így egyedi projektek alapján tudnak vevői igényekre fejleszteni. A budapesti gyár termékeit itt fejlesztik, továbbá a helyben kialakított Teszt-Központban validálják őket, nagyjából 2000 négyzetméteren. A kelet-európai beszerzési csoport is Budapesten működik – hívta fel a figyelmet az összetett tevékenységekre Sávos András. Versenyképességük egyik kulcsaként kiemelte, hogy házon belül folyamatosan optimalizálják költség oldalról is az új termékfejlesztéseket.
A cég eredményeiről az ügyvezető elmondta, hogy az idei forgalmat 270 millió euróra tervezték, mely adat várhatóan el fogja érni a 300-310 millió eurót, jövőre pedig 340 millió euró a cél. A közép-távú tervek szerint tovább szeretnék bővíteni termék-portfoliójukat. Az értékesítés nagyjából 60%-át a mechanikai fékegységek teszik ki, a legkisebb részesedéssel a tehervagon szegmens rendelkezik, ami nagyjából 1%.
Arra a kérdésre, hogy miben különbözik a Knorr-Bremse a többiektől, Sávos elmondta, hogy nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a munkatársak pozitívan gondolkodjanak, feszegessék a határokat, és legyenek felkészültek a folyamatos változásokra (disruption). A gyár összlétszáma jelenleg fizikai dolgozókat tekintve 900-1000, a szellemi állomány létszáma 700 fő.
Munkaerőpiaci nyomásra alakították ki többek között saját belső duális képzésüket, amelynek keretében az ország egyik legmodernebb tanműhelyében évente 60 diák sajátíthatja el szakmai gyakorlati képzését öt szakterületen. A gyárlátogatást követően Fejős Péter, a Hammel & Hochreiter partnere mennyiséget, minőséget, határidőre előadásában kiemelte, hogy a vevői elvárásoknak való megfelelés a minőségi követelmények teljesítésével, a rövid átfutási idők biztosításával érhető el. A kulcsszó a hatékonyság, ennek elérése és folyamatos javítása mindig a legolcsóbb, leggyorsabban megvalósítható elemekkel kezdődik. Az így elért eredménynövekedés biztosít azután kellő anyagi hátteret a költségesebb, illetve több időt igénylő változtatásokhoz.
Döntő fontosságú, hogy a célok meghatározásánál elkerüljük az iránytévesztést: nem a KPI a cél, hanem a folyamatok tökéletesítése, ami automatikusan eredményezi az indikátorok javuló értékeit. A tökéletes folyamatokhoz hozzátartoznak a világos, tömör munkautasítások, sok szöveg helyett mindenki számára értelmezhető képekkel, ábrákkal.
Fejős Péter várakozásai szerint a világpiaci trendek alapján az elkövetkező években már csökkenhetnek a megrendelt mennyiségek, ami a jelenlegi nagyon magas munkaerőigény szintet is csökkenteni fogják. Ugyanebbe az irányba mutat az automatizáltság emelkedése és az Ipar 4.0 megvalósulása is. A folyamatokat ennek megfelelő flexibilitással, az élőmunkaerővel való takarékossággal és körültekintéssel kell kialakítani.
