Való igaz, hogy első sorban a szaktudástól és a személyiségtől függ az, hogy valaki jó vezető-e, vagy sem, és nem pedig az egyik vagy a másik nemhez való tartozás a meghatározó – nyilatkozta a Manager Magazinnak Kristóf Györgyi. A Hammel & Hochreiter menedzser szolgáltató ügyvezetője, interim szakértője azonban úgy látja, hogy léteznek olyan női vonások, amelyek meghatározzák a kommunikációs és ezáltal a vezetési stílust is. Ilyen például az empátia. – A férfi általában a fát látja, a nő az egész erdőt – összegezte a szakember az egyik alapvető különbséget a két nem szemlélete között. – Nem véletlen, hogy azok a világcégek a felmérések szerint 30%-kal eredményesebbek, ahol a cégvezetésben legalább 1-3 női felsővezető van – tette hozzá.
A családos női vezetőknél leggyakrabban az időbeosztás okozza a nehézséget Kristóf Györgyi tapasztalatai szerint. Nem azért, mert ebben gyengébbek lennének a nők a férfi vezetőknél, sokkal inkább az a magyarázat, hogy jellemzően a nőknek többféle szerepkörben kell helyt állniuk. Még akkor is, ha a férfi is apa és kiveszi a feladatát a család körüli teendőkből, a családi projektmenedzseri feladatok legtöbb esetben a feleségnek jutnak – A legtöbb hölgy ezért óriási időnyomás alatt dolgozik, emiatt pedig túl direkt lesz, és mindent kontroll alatt akar tartani, így főnök lesz otthon és a munkahelyén is, ami sehol sem előnyös – jegyezte meg a tanácsadó.
A családi háttér igen fontos a női karrier szempontjából. Nagy segítség, ha a férj és a feleség egymás között megosztják a családdal kapcsolatos teendőket is, más esetben viszont az vezet eredményre, ha bizonyos feladatokat nagyszülők vagy külsős erőforrások – bébiszitter, takarítónő végez el, és így pótolják az épp kieső kezeket. Nemcsak szülői, de vezetői szerepkörben is értékes és hasznos a make or buy szemlélet, mely megkönnyíti a napi operatív feladatok elvégzését minden szerepkörben.
Jellemzően a női – folytatta Kristóf Györgyi – vezető férfi társaihoz képest több operatív feladatot vállal, többet dolgozik, és kevesebbet dolgoztat. Az erősebbiknek tartott nemhez tartozó vezetők egyszerűbben rá tudnak hangolódni arra, hogy a feladatot delegálják és koordináljanak.
Lehetetlen egyszerre minden fronton a legjobbat nyújtani, nem szabad törekedni arra, hogy minden pillanatban a legjobb feleség, anya és felsővezető legyen az ember egyszerre. Minden nap föl kell állítani egy prioritási sorrendet, és minden nap mindennel és mindenkivel foglalkozni kell. Valójában a feladatok elvégzésére, megoldására kell fókuszálni, arra, hogy A-ból eljusson az ember B-be, ne csak elfáradjunk a nap végére, hanem eredményesek is legyünk. Az a kihívás, hogy egy napon belül miképpen tudunk megfelelni az összes szerepkörünkben felmerülő feladatainknak.
A férfi vezetőkhöz képest a legnagyobb kihívás és specifikus vonás, hogy a nőknek biológiai órájukból eredően arra is figyelniük kell, hogy mikor szüljenek gyermeket, a karrierjüket és anyai vágyaikat párhuzamosan tudják menedzselni. Támogató cégkultúrában és családban valósítható ez csak meg, mivel a gyereknevelés nem a szüléssel ér véget, hanem ott kezdődik és egy élethosszig tartó “projekt”.
Szerző: Farkas Zsuzsa
