A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amely Virágvasárnaptól, a barka megszenteléstől egészen Pünkösdig húzódó eseménysor. Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap. Eredetileg zsidó ünnep. Ünneplésében fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban a pünkösdi rózsa, a jázmin és a bodza.

A zsidó vallásban Pészahkor ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást.  Magyarul a kovásztalan kenyér ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt ették.

A kereszténység a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére. A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvétvasárnapig a nagyhét.

A „húshagyó” táplálkozás, a böjtölés önmegtartóztatásra tanít. Innen ered maga a húsvét szó.

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered. Egykor a húsvéti Holdban egy nyúl képét fedezték fel. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.

Kellemes Ünnepeket kíván a

Hammel & Hochreiter csapata