A nyári időszakról sokan még mindig úgy gondolkodnak, mint a feltöltődés időszakáról. A vezetők és tulajdonosok jelentős része számára azonban éppen ez az az időszak, amikor a szervezet működési kockázatai növekednek. A projektek nem állnak meg, a határidők nem tolódnak ki, a piac nem lassít, miközben a csapat egy része szabadságon van, a döntések továbbra is a vezető asztalán landolnak, és ezzel párhuzamosan a család, a magánélet és a regeneráció iránti igény is egyre erősebben jelentkezik.

Ilyenkor a legtöbb vezető ugyanazt a hibát követi el. Nem priorizál. Ahelyett, hogy eldöntené, mely kérdéseknek van valódi stratégiai jelentőségük, megpróbál minden problémára azonnal reagálni, és végül éppen a saját figyelmének szétaprózásával válik a szervezet legnagyobb szűk keresztmetszetévé.

A válságmenedzsment és a projektmenedzsment egyik legalapvetőbb szabálya, hogy amikor minden prioritást élvez, valójában semmi sem prioritás. A vezető figyelme nem korlátlan erőforrás, hanem a vállalat egyik legértékesebb stratégiai eszköze, amely közvetlenül meghatározza a döntések minőségét, a végrehajtás sebességét és végső soron az eredményességet.

A folyamatos kontextusváltásnak mérhető ára van. Romlik a döntések minősége, nő a hibák valószínűsége, csökken a kreatív problémamegoldó képesség, miközben egyre több energia vész el pusztán a feladatok közötti váltások miatt. A nap végére sok vezető úgy érzi, hogy egész nap dolgozott, mégis kevés olyan döntést hozott, amely valóban előre vitte volna a vállalatot.

Most tegyünk fel egy kellemetlen kérdést.

Mi történne, ha holnap reggel egy tapasztalt válságmenedzser vagy interim vezető teljes döntési jogkörrel belépne a szervezetedbe?

Valószínűleg nem új projekteket indítana.

Nem kérne új riportokat.

Nem szervezne még több meetinget.

És biztosan nem próbálna egyszerre mindent megoldani.

Először megállna, elemezne, majd feltenne néhány egyszerű kérdést.

Mely döntések befolyásolják közvetlenül az eredményességet?

Mely projektek szolgálják valóban a vállalat stratégiai céljait?

Mely feladatok igénylik ténylegesen a tulajdonos vagy a vezérigazgató figyelmét?

Mit lehet azonnal delegálni?

Mely folyamatok, meetingek, riportok és jóváhagyási körök nem teremtenek valódi értéket?

Mely projekteket kell leállítani, elhalasztani vagy végleg megszüntetni?

Csak ezután kezdene el új döntéseket hozni.

Mert a válságmenedzsment első szabálya nem az, hogy mindent megoldjunk, hanem az, hogy meghatározzuk, mi az, amivel nem szabad tovább foglalkoznunk.

A legtöbb szervezetben ugyanis nem a kapacitás a legnagyobb hiány.

Hanem a fókusz.

Ezért történik meg újra és újra, hogy egy kívülről érkező vezető néhány nap alatt olyan egyszerűsítéseket hajt végre, amelyekre a szervezet hónapok vagy akár évek óta nem volt képes. Nem azért, mert jobban ismeri a vállalatot, hanem mert nem kötődik a kialakult működéshez, nem védi a régi beidegződéseket, és kizárólag az üzleti hatás alapján priorizál.

A stratégiai vezetés pontosan ugyanezt a szemléletet követeli meg. Nem azt, hogy minden ügyet kézben tartsunk, hanem azt, hogy tudatosan eldöntsük, mely ügyek érdemlik meg a vezető figyelmét.

Érdemes ezért reggel nem azt a kérdést feltenni, hogy „Mit kell ma megcsinálnom?”, hanem inkább ezeket:

Melyik döntésem teremti ma a legnagyobb üzleti értéket?

Mit tudok felelősen delegálni?

Melyik projekt viszi valóban előre a vállalatot?

Mit csinálunk kizárólag megszokásból?

Mi történne, ha ez a feladat egy héttel később készülne el?

A válasz sok esetben meglepően egyszerű.

Semmi lényeges.

A valódi vezetői érettség nem abban mérhető, hogy hány problémát tudunk egyszerre kezelni, hanem abban, hogy mennyi olyan problémát vagyunk képesek tudatosan elengedni, amely nem befolyásolja érdemben a szervezet hosszú távú eredményességét.

A stratégia végső soron nem arról szól, hogy mire mondunk igent.

Hanem arról, hogy mire van bátorságunk nemet mondani.

Kérdés vezetőknek és tulajdonosoknak.

Ha holnaptól a jelenlegi feladataid mindössze 20%-ával foglalkozhatnál, melyik 20% teremtené meg a vállalatod eredményeinek 80%-át?

És egy még nehezebb kérdés.

Ha holnap egy külső válságmenedzser teljes döntési jogkört kapna a szervezeted felett, szerinted hány olyan projektet állítana le az első héten, amelyet ma még kiemelt prioritásként kezelsz?

Ha a válasz több egynél, akkor valószínűleg nem időhiánnyal küzdesz.

Hanem prioritáshiánnyal.

Hammel & Hochreiter Business & Management Consulting

Leadership | Crisis Management | Project Management | Strategy Execution